A régészek szerint Dzsingisz kán régóta keresett sírja is a palota közelében lehet.
`Dzsingisz kán palotájának romjait a mongol fővárostól, Ulánbátortól 250 kilométerre keletre egy japán-mongol kutatócsapat találta meg a füves sztyeppén" - nyilatkozta Shinpei Kato a tokiói Kokugakuin Egyetem professzor emeritusa az MSNBC-nek.
A háborúzó mongol törzseket egyesítő Dzsingisz kán (1162-1227) 1206-ban lett a törzsek vezetője. Halála után leszármazottai kiterjesztették birodalmát, melynek határai Kínától és Magyarországig nyúltak. A palotát a helyszínen Dzsingisz egyszerű négyzet alakú sátorlapokból építtette fel 1200 körül, melyek faoszlopokhoz kapcsolódtak - mondta el Kato.
"A kutatók a romok közt korabeli porcelándarabok alapján azonosították a helyszínt. Ezen kívül a palota és a körülötte fekvő vidék leírása a kínai Déli-Tang dinasztia egyik futárának 1232-es leírásával is egyezik" - tette hozzá Kato.
Dzsingisz kán sírja a közelben lehet, mert az ősi szövegek szerint az udvari tisztviselők a később épített mauzóleumból a halottat a közös temetkezési helyre vitették, hogy mindennap hódolhassanak neki. Kato szerint ugyan nem a sír megtalálása a cél, de segíthet Dzsingisz kán hatalmának titkait megérteni. "Dzsingisz kán meghódította Eurázsiát, és hatalmas birodalmat épített. Komoly kapcsolatnak kellett lennie abban az időben kelet és nyugat között, akár kulturális akár kereskedelmi szinten. Ha megtalálnánk, hogy milyen tárgyakat temettek mellé, a világtörténelem egy új lapját írhatnánk meg." - állította a kutató.
Dzsingisz kán sírjának rejtélye a világtörténelem kedvelt toposzainak egyike, hiszen a birodalmak alapítóinak temetkezési helyeit többnyire homály fedi. A történet szerint - akárcsak Attila temetése után - mindenkit megöltek, aki látta merre megy a gyászmenet, végül a temetésben résztvevő szolgákat és katonákat is lemészárolták.
Kato szerint egy ősi kínai szöveg azt említi, hogy a kán sírjával szembe az anyja szeme láttára egy fiatal tevét temettek, s ez a teve vezette a sírhoz a későbbiekben a kán családját. A régészeket korábban többször is az ásatások abbahagyására kényszerítették, mert sokak szerint csak megzavarják a hely nyugalmát, elpusztítják az azt őrző, védelmező lelket. Egy prominens mongol politikus az uralkodó sírjának megszentségtelenítése miatt állíttatott le 2002-ben egy amerikai expedíciót. 1993-ban japán régészek egy ulánbátori népszavazás döntése nyomán szintén elálltak a sír keresésétől.
Ha a kutatók tényleg megtalálják a sírt, akkor megtalálják Dzsingisz unokája, Kubiláj maradványait is, akinek vezetésével a mongolok megkezdték hódításaikat és aki a kínai Jüan-dinasztia első császára is volt. Az ősi szövegek szerint 13-14 kán nyugszik közös helyen a szent sírban.
Kato ígérete szerint ha megvan a sír, akkor a hogyan tovább kérdését rábízzák a csoport mongol résztvevőire. "Konzultálunk majd a mongol munkatársainkkal, és eldöntjük mi lesz a következő lépés - talán visszamegyünk Japánba" - mondta nevetve. "Az azután következő ásatásokat a mongoloknak kell elvégezni - nem pedig más országokból valóknak. A mongoloké a döntés."
2008. október 22. Science Daily
Dzsingisz sírja a legenda szerint valahol Északkelet-Mongólia poros sztyeppéi alatt található, egy évszázadokig elzárt területen. Egy nemzetközi kutatócsoport most legmodernebb eszközökkel, és a széles nyilvánosság bevonásával ered a titokzatos ázsiai temetkezési hely nyomába.
Az egykori uralkodót egy olyan sírkamrában helyezték végső nyugalomra, amelynek készítőit később kivégezték, hogy senki ne árulkodhasson annak helyéről. A titkosságról az is gondoskodott, hogy a legenda szerint egy folyót is fölé tereltek, hogy senki ne akadhasson rá. Vannak persze, akik szerint a történet több más keleti uralkodóhoz hasonlóan (például a hun Attila is így temetkezett) csupán Huang-ti sírjának archetipikus hagyományán alapul, és nincs semmit titokzatos vele kapcsolatban.
A kán és követői azonban még nem láthatták előre, hogy a Kaliforniai Egyetem San Diegói Művészeti, Építészeti és Régészeti Interdiszciplináris Központjának (CISA3) munkatársai a legmodernebb csúcstechnológia segítségével úgy tudják megkeresni a sírt, hogy nem kell felásniuk a területet. Dr. Albert Jü-Min Lin, a szervezet egyik kutatója szerint Dzsingisz kán öröksége Nyugaton alig ismert, és a legtöbben csak a vérszomjas barbárt látják benne, annak ellenére, hogy ő egyesítette elsőként a mongol törzseket, és az ő hódításai tették lehetővé a nyugati utazásokat kelet felé.
„Míg az uralkodóról sokat, magáról az emberről igen keveset tudunk, ezért a legújabb technológiával kell megoldanunk a rejtélyt” - állítja. A kutatócsoport ezért Maurizio Seracini professzor, a CISA3 igazgatója, és Leonardo da Vinci korábban elveszettnek hitt freskója megtalálója vezetésével azt reméli, hogy sikerült megtalálnia sírt, és ásatások nélkül felmérni az egykori kánt rejtő terület régészeti értékeit. A Kán völgye nevet viselő, három évesre tervezett projekt 700 ezer dollárba kerül, és nyolc kutató vesz részt benne.
A sír valószínűleg az Onon folyó, és a Han hentij-hegység között, Hentij megyéhez, az uralkodó egykori szülőhelyéhez közel található, és később ide temethették el az uralkodó fiait és más családtagjait is. Az ott élő mongolok ismernek egy Jekeszin gadzar (Ősök vidéke/területe) nevű helyet, szerintük oda temették el a mongol uralkodókat. A szakemberek ezen kívül semmilyen más információval nem rendelkeznek: 1227-ben, Dzsingisz halála után a sír körüli területet nagyon komolyan őrizték, és arról egészen a 20. század végéig nem eshetett szó. Különösen igaz volt ez a szovjet időszakban, amikor Dzsingisz kultuszát a nacionalizmustól félve betiltották. A területre először az 1990-es években érkeztek kutatók, akik sikertelenül próbáltál megtalálni a sírt.
A csoport azonban lelkes: azt remélik, hogy a különböző spektrumú képek és a digitális leképezés segítségével létrehozott virtuális rekonstrukcióval végre megtalálhatják a sírt. Egy ekkora temetésnek ugyanis nyoma kell, hogy legyen a környezetben - éppen ezért elsőként műholdas képeket készítenek a területről, amelyeket egy 287 millió pixeles, HIPerSpace névre hallgató kivetítő falon elemeznek majd. Emellett a képeket az interneten is közzéteszik majd, és várják a nagyközönség elemzési kísérleteit is. A vizsgálatba bevonják a Nemzetközi Űrállomás EarthCam programját is, és az azzal készített képeket is szabadon elemezhetővé teszik majd. A tervek szerint az online közösség mozgatóereje hatalmas segítséget nyújt majd, és a sírt a nemrég eltűnt Steve Fossett utáni hajtóvadászathoz hasonlóan több ezren kereshetik majd.
Amikor aztán leszűkítették a területet, a helyszínre utazva földradarokkal, elektromágneses és magnetometriás készülékekkel fésülik majd át a környéket; a képeket pedig nagyfelbontású, háromdimenziós szimuláció formájában jelenítik majd meg. Az ezután következő, esetleges régészeti feltárás a mongolok feladata lesz majd.
Lin elmondása szerint reményeik szerint a mongol hatóságokkal és a nemzetközi egyetemekkel zökkenőmentesen együttműködnek majd, és a kutatócsoport helyi tagjai biztosítják a helyi média, és a politikai elit létfontosságú támogatását. Emellett a nemrég adott nyilatkozatában Lin magukat Dzsingiszhez hasonlította, hiszen a mostani kooperáció is úgy nyújtja a világ legjobb erőforrásait, ahogy az az egykori kánnak is rendelkezésére állt.
(Múlt-kor)